Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Második nap

2018.04.18

Szerda:


Ma reggel nagyon nehezen keltünk, 7 körül ébredeztünk. Elmentünk reggelizni, nagyon finom volt minden. Ezután visszamentünk a szállásra és 5 perc múlva már indultunk is a tordai sóbányába, ahova kb. fél óra múlva oda is értünk. A bánya nagyon mély és hideg volt. Lehetett lifttel vagy lépcsőn menni. 13 emelet mélyen voltunk, és nagyon szép volt. Volt lent óriáskerék, golf, és biliárd is. Azután Kolozsvárra mentünk, ahol egy nagyon szép és régi református templomban - a Farkas utcaiban - elénekeltük a „Vezess Jézusunk”-at. A Házsongárdi temetőben megkerestük Reményik Sándor sírját, amit meg is koszorúztunk. A koszorúzás után Regina verset mondott. Következő állomásunk a Szent Mihály székesegyház volt. Gyönyörű volt ez a templom is. Nem messze innen található Mátyás Király szülőháza, ami ma már egy főiskolai épület. Itt is koszorúztunk. Délután a Tordai-hasadék következett. Itt két hídon is átmentünk, és ahogyan sétáltunk hallottuk a madarak csicsergést. A hasadékban még egy forrást is találtunk. Nagyon jó volt ez a nap is!

Gubek Noémi


Ma reggel egy kicsi nehezen ébredtünk, de izgatottan. 
Amikor útnak indultunk elkezdett esni az eső, ezért megcseréltük a programokat és először a sóbányába mentünk. Nagyon szép volt és mély, viszont a sok só illata egy kicsit fullasztó volt. Egy átlátszó lifttel mentünk le a bánya szívébe, ahol volt egy óriáskerék és biliárdozni is lehetett. Nagyon szép képeket csináltunk és a csoportkép sem maradthatott el. Miután kijöttünk, vettünk egy-két szuvenírt és visszaültünk a buszra. Kolozsvárra indultunk, ahol egy kis séta után Erdély legszebb fekvésű temetőjében megkoszorúztuk Reményik Sándor sírját és elmondtunk egy verset. (Nyilván a legnagyobb sárban kellett átcsatangolnunk.) 
Ezután a Mátyás szobor felé vettük az irányt, hogy oda is tegyünk egy koszorút, de közben megálltunk, hogy megvárjuk Zoli bácsit, amíg kifizeti a szállást. (Itt Lacika galambot etetett.) A Szent Mihály Székesegyházat sem hagyhattuk ki. (És még előtte valamikor megnéztünk egy templomot.)
Ezt követően Mátyás szülőházához mentünk és Bocskai Istvánét is megnéztük. (Közben beiktattunk egy pisi szünetet.) Visszaszálltunk a buszra és visszamentünk a szállásra ebédelni. Az étel nagyon finom volt, mint mindig. Evés után a Tordai hasadék felé vettünk az irányt. Ott gyönyörű kilátás mellett, majd erdőben, végül pedig egy függőhídon sétáltunk. Az óriási sziklák között volt egy kisebb szikla, ami alól egy pár csizma lógott ki, mintha valakire ráesett volna. Ettől néhányan megijedtek. Visszafelé már sokkal nehezebb volt a gyaloglás, mert emelkedőn kellett haladnunk. De, ahogy a sóbányánál is, egy aranyos kutyus csapódott hozzánk. (Mindenhol összeszedtünk valami állatot.) Ismét fáradtan ültünk vissza a buszra, majd a szálláson vacsoráztunk. De csak hogy ne maradjon semmi energiánk, még a falu (Torockó) legrégebbi házát is megnéztük. Este még beszélgettünk és táncoltunk, amit fürdés, majd esti viccmesélés követett. 
És itt tartunk most ... A sötétben egy zseblámpával a számban ülök egy ágy szélén, miközben sutyorognak mellettem a barátnőim. Már elmúlt 11 óra és holnap túrázni megyünk, úgyhogy  lassan nekünk is el kellene aludnunk.

Korényi Fanni

2nap.jpg